Orlai Petrics Soma Könyvtár,

Muzeális Gyűjtemény és

Művelődési Központ

Ünnepi nyitva tartás

A karácsonyi időszak legtöbbünk számára bizony stresszel jár. A tökéletességnél alább nem adjuk, és igyekszünk akár erőnkön felül is ragyogóan tisztává varázsolni otthonunkat, beszerezni és becsomagolni az ajándékokat, vendégül látni szeretteinket, meglátogatni a rokonságot, barátokat. Hol marad ilyenkor az egymásra figyelés, a csendes elmélyedés?

Szórakoztató művelődéstörténeti útikönyvet tart a kezében az olvasó, amely a magyar épített örökség talán legveszélyeztetettebb kincseinek históriájába, a kastélyok világába kalauzolja az érdeklődőket. Kik voltak az egykori nemesi rezidenciák lakói, és hogyan éltek a fényűző szalonjaik mélyén? Milyen épületeket érdemes felkeresnünk, ha a történelmi elit egykori otthonaira vagyunk kíváncsiak?

Nem könnyű rávenni valakit az olvasásra. Talán még nehezebb a dolgunk, ha kamasz gyerekünkről van szó. Mi lehet a megoldás, ha egy számunkra fontos személlyel azt akarjuk megértetni, hogy a könyvek szeretete, az irodalom mennyire hasznos dolog, és hogy olvasni jó! A válasz talán még soha nem volt ennél egyszerűbb: adjuk a kezébe Nényei Pál ’Az irodalom visszavág’ című könyvét.

„Őseinktől kincsekkel teli tarisznyát kaptunk örökségbe, de mintha egyre gyakrabban tétlenül néznénk ennek háttérbe szorulását, elfelejtését. Vegyük birtokba, ismerjük meg, fényesítsük újra és adjuk tovább az eleinktők kapott, élethosszig érvényes, értékes, unokáink számára is feltétlenül megőrzendő, mesebeli kincseket!”

Az ember azt hinné, ez csak egy amolyan átlagos könyv, amelyben száraz tényekről és adatokról olvashatunk az ironman versenyre való felkészülésről. A sorokat bújva azonban sokkal többet kapunk: Dávid hosszú és nehéz útja rádöbbent minket arra, hogy igenis bármi lehetséges! Le tudjuk győzni önmagunkat, mert megvan bennünk a kellő intelligencia ahhoz, hogy felismerjük a megoldáshoz vezető utat, melyen elszántan és kitartóan haladva biztosan elérjük kitűzött céljainkat.

Miután kiderül, hogy semmilyen állati eredetű ételt nem fogyasztanak, a vegánok gyakran megkapják az alábbi kérdést: „és akkor mit eszel?” A válasz egyrészt azért egyszerű, mert körülbelül nyolcvanezer féle ehető növény létezik a Földön, másrészt pedig egyre több és több az olyan szakácskönyv, amely változatos és nem mellesleg igen ízletes recepteket nyújt, csupán növényi alapanyagokat felhasználva.

Kiemelkedő történet a rendíthetetlen hűségről és a hihetetlen odaadásról.  Nem hiába mondják, hogy a kutya az ember legjobb barátja. Nincs a Földön még egy ilyen hűséges és lojális élőlény, mint ez a négylábú jószág. Azt azonban már kevesebben veszik figyelembe, mennyire érzékeny tud lenni egy kutya, és hogy bizony neki is szüksége van szeretetre.

Aki ezt a könyvet választja, egy izgalmas városregény olvasási élményével gazdagodhat. A szerző figyelemre méltó kultúrtörténeti munkát végzett, ugyanakkor a lelkünket megérintő személyes vallomása, érdekfeszítő memoárja egy sajátságos nemzeti mű is.

Mindannyiunkban ott él a kíváncsiság, hogy vajon a bűvészek hogyan képesek kivitelezni hihetetlennek tűnő trükkjeiket. Milyen eszközöket és taktikákat vetnek be ahhoz, hogy elhitessék a nézőkkel: amit látnak, az maga a valóság.

„Ha szabad vagy, készen állsz a gyaloglásra” – mondta egyszer Henry David Thoreau, a vadon szószólója.

„Igaz történetet tart kezében az olvasó.” Már az előszó első mondata azt sugallja nekünk, hogy valami különleges és izgalmas kalandban lesz részünk. Hiszen, amikor tudjuk, hogy megtörtént eseményekkel van dolgunk, akkor valahogy jobban szorítunk a szereplőkért, jobban át tudjuk élni a hús-vér karakterek viszontagságait, megpróbáltatásait.

Abban talán egyetérthetünk, hogy mindannyian szeretjük az egészséges, aranyló és édes finomságot, a mézet. Ugyanakkor belegondoltunk-e valaha, hogy mennyi idő alatt és milyen módon készítik el a méhek?

A történetnek már az első mondata magával ragad bennünket. És ez még csak a kezdet. Ahogy haladunk az olvasással, egyre inkább érezzük majd, hogy ez a könyv bizony letehetetlen.

"A valóság varázsa" látványos, letehetetlen detektívtörténetként kalauzol végig a legkülönbözőbb tudományágakon, és arra sarkallja az olvasót, hogy ő maga is a tudósok fejével gondolkodjon. Richard Dawkins és Dave McKean munkája valódi kincsesbánya mindazok számára, akik valahai is eltűnődtek már a világ működésén - képes kalauz, mely sokáig hasznos útitársunk lehet.

Az írónő nem bízza a véletlenre a feszültségkeltést. A prológusban egy anyát mutat be nekünk, aki egy esős délutánon éppen hazafelé tart a kisfiával. Kézen fogva sétálnak. Az idő szürke, szomorkás. A hangulat baljóslatú. És megtörténik a baj.

Az emberek manapság hajlamosak túlbonyolítani a kutyájukkal való kapcsolatukat, mint minden mást is. Gyakran megfeledkezünk arról, hogy az ember-kutya viszony egyszerű partnerség, ami több tízezer évre nyúlik vissza, abba a korba, amikor őseink háziasították a farkast. Az embert és a kutyát akkor még egymás szükségleteinek és természetének mély és ösztönös megértése kötötte össze. Az ember biztonságot, menedéket és élelmet biztosított a kutyának; a kutya pedig cserébe az ember rendelkezésére bocsátotta kiváló érzékszerveit és vadásztudását. Egyfajta nyelv alakult ki közöttük, és tökéletesen megértették egymást. Csapatot alkottak, ösztönösen dolgoztak együtt – és nagyon sikeresek voltak.

Új tehetség bukkant fel a magyar irodalom életében. Budai Lotti első regénye egy letehetetlenül izgalmas, korhű történetet mesél el. A pályakezdő szerző az ELTE jogi karán végzett, a jogtudományok mellett pedig művészettörténetet is tanult. Kötete bizonyítja történelem iránti szenvedélyét, felkészültségét, pontos ismereteit az adott korról; könnyen megszerethető stílusa pedig biztosan nagyon gyorsan fogja gyarapítani rajongótáborát.

„Csak azért esszük túl magunkat, mert valami folyamatosan visszatérő érzés evésre késztet bennünket, abban a reményben, hogy az ételtől jobban érezzük majd magunkat, boldogabbak és energikusabbak leszünk.”

Az orvosi krimik specialistája, Robin Cook egy tengeralattjárón írta meg első regényét a hetvenes évek elején, mára a műfaj koronázatlan királyának számít. Világhírűvé második könyve, a Kóma tette, amelyből Michael Douglas és Geneviève Bujold főszereplésével készítettek filmet. A hetvennyolc éves szerzőnek azóta több mint harminc sikerkönyve jelent meg, de még mindig inkább orvosnak, mint írónak tartja magát.

Ez a könyv azoknak szól elsősorban, akik vizsga előtt állnak, ám biztosan azoknak a már jogosítvánnyal rendelkező olvasóknak is hasznára válik, akik szeretnék felfrissíteni rég megszerzett tudásukat.

Már a könyv borítója is önmagáért beszél: varázslatos. Mielőtt azonban belekezdenénk az olvasásába, el ne felejtsünk hideg élelmet bekészíteni magunk mellé, mert ez a könyv elképesztő sodrású: felemel és a mélybe taszít, érzelmi hullámvasutazásunk pedig biztosan magával fog ragadni. Ám nehogy azt higgyük, hogy egyszeri olvasással „megússzuk” a dolgot. Nagy az esélye ugyanis, hogy miután befejeztük a könyvet, ott fog motoszkálni bennünk az érzés, hogy ezt az élményt újra át kell élnünk! Ezért is olyan nehéz felülmúlni ezt a művet. Továbbá pedig azért, mert tökéletesen egyensúlyoz a valóság és a képzelet határán; annyira alaposan és kifinomult érzékkel megírt könyv ez, melyben gyakorlatilag minden egyes szónak fontos szerepe van.