Szép és szimbolikus véletlen az az egybeesés, amely miatt ez a nap kétszeresen is a magyar tudomány ünnepe lehet: 1823-ban ezen a napon kelt Bolyai Jánosnak édesapjához, Farkashoz írott világhíres levele, amelyben János a következőket írja: „A feltételem már áll, hogy mihelyt rendbe szedem, elkészítem, s mód lesz, a parallelákról egy munkát adok ki; ebbe a pillanatba nincs kitalálva, de az az út, melyen mentem, csaknem bizonyoson ígérte a cél elérésit, ha az egyébiránt lehetséges; nincs meg, de olyan fenséges dolgokat hoztam ki, hogy magam is elbámultam, s örökös kár volna elveszni; ha meglátja Édes Apám, megesmeri; most többet nem szóllhatok, csak annyit: hogy semmiből egy újj más világot teremtettem; mindaz, valamit eddig küldöttem, csak kártyaház a toronyhoz képest” (korabeli helyesírással; forrás: Benkő Samu: Bolyai János vallomásai. – Bukarest : Kriterion Könyvkiadó, 1972).

A világhíres levél részlete (forrás: Bolyai-emlékkönyv. – Budapest : Vince, 2004).

A Magyar Tudományos Akadémia jelentősége csakugyan fölbecsülhetetlen, és ez a tény egyben köztudomású is. Mi a magyar tudomány ünnepén hadd tisztelegjünk Bolyai János emléke előtt, melynek — bizonyára ártó szándék nélkül — nem keveset ártott Németh László drámai beállítása, amelyből a provincián elsüllyedt, kicsit féltékeny, kicsit hisztérikus, apjával lázadva-szeretve rivalizáló narcisztikus zseni képe bontakozik ki; és valljuk be, ez a kép sokunkban él Bolyai Jánosról.

Ezzelszemben:

Marosvásárhely a korabeli európai tudomány egyik zászlóshajója, a vásárhelyi tudós — ahogy ma mondanánk — rajta van az eseményeken. Élénk levelezést folytat, a legfrissebb tudományos eredményekről értesül. Mai szemmel nézve a levélváltások sebessége talán megütközést kelt, annak idején azonban ez volt a természetes. Bolyai ugyanúgy „benne volt a fősodorban”, mint a norvég Abel vagy az olasz Ruffini.

A nemeukleidészi geometria megalkotásával kapcsolatosan felmerült prioritási vitát feleleveníteni nem kívánva is le kell szögeznünk: Bolyai János, a szó szerint világszínvonalú matematikus 1823-ban önállóan megalkotta a hiperbolikus geometriát, azt a rendszert, amelyet a világ matematikusai — vele együtt — lázasan kerestek. Konstrukciójával új alapokra helyezte geometriai szemléletünket, és ezzel felmérhetetlenül nagy lépést tett a XX. század talán legnagyobb tudományos eredménye, Einstein általános relativitáselmélete megalkotása felé. E tényt maga Einstein is tisztelettel hangoztatta. Ha semmi más nem, e körülmény pontosan megmutatja a XIX. századi magyar tudományosság világszínvonalát.

A nemeukleidészi geometria megalkotása — a párhuzamosok problémájának tisztázása — a nagyközönség előtt ismeretes. Kevésbé közismert ugyanakkor, hogy Bolyai János a komplex számelméletben illetve az analitikus egyenletek elméletében csaknem hasonlóan nagyot alkotott. A ma Hahn-tételként ismert egyik számelméleti tételt Bolyai fedezte fel (a tudománymenedzselésben mi magyarok tényleg lehetnénk rámenősebbek), s egészen bizonyos, hogy Ruffini nyomán meglelte annak bizonyítását is, hogy a 4-nél magasabb fokú egyenletek megoldhatatlanok (ezt a tételt a matematika a norvég Abelnek jegyzi).

Bolyai János nemcsak a magyarság, hanem a világ legnagyobb matematikusai közé tartozik. Kétségtelen, hogy például utóbb említett eredményeinek publikálására nem fordított kellő gondot (geometriai munkásságához képes maga Bolyai sem becsülte sokra őket), sőt, etikai munkásságát még a matematikaiaknál is többre tartotta. De kétségtelen, hogy ablakot nyitott a bennünket körülvevő világ terének, idejének, és az abban megjelenő anyagnak geometriai szemléletére, arra késztetve bennünket, hogy rácsodálkozzunk a világot alkotó végtelen és örök Gondolatra.

Csabay Károly

Az OPSKK Könyvtára könyvajánlata

• A két Bolyai élete és munkássága / Dávid Lajos ; [közrem. Sarlóska Ernő, Dávid Péter, ifj. Gazda István]. - 2. bőv. kiad. - Bp. : Gondolat, 1979.
• Apa és fia : Bolyai Farkas és János élete / Száva István. - 2. kiad. - Bp. : Móra, 1975.
• Bolyai Farkas : 1775—1856 / Szénássy Barna. - Bp. : Akad. K., 1975.
• Apa és fia : Bolyai Farkas és János élete / Száva István. - Bp. : Móra, 1967.
• A két Bolyai / Czire Dénes. - Budapest : Országos Pedagógiai Könyvtár és Múzeum, 2002.
• Bolyai-emlékkönyv : Bolyai János születésének 200. évfordulójára / [szerk. Prékopa András et al.] ; [közrem. Ács Tibor]. - Budapest : Vince K., 2004.
• A tér úttörője : Bolyai János emlékév : Marosvásárhely, 2002 / [Bónis Johanna, Csegzi Sándor, et al.]. - Marosvásárhely : Mentor K., 2003.